Miért az életmódorvostan?

Azért, hogy jobban tudjak segíteni, elvégeztem az Életmód tanácsadó (LIfestyle Medicine Consultant), nemzetközileg akkreditált képzést. Fontosnak tartom, hogy kutatásokkal bizonyított, hiteles ismereteken alapuló tudást és módszereket adjak át.

Ebben a képzésben arról is tanultunk, miért olyan nehéz életmódunkat megváltoztatni, és coaching eszközeimmel hogyan tudom ezt megkönnyíteni a klienseimnek.

Azt is igazolták kutatásokkal, hogy akiket végigkísértek az életmódváltozás folyamatán, sokkal sikeresebben vezették be az új szokásokat, mint azok, akiknek az orvos csak javaslatot adott, de nem foglalkozott a páciens változtatási törekvéseivel és eredményeivel.

Nem minden életmód tanács megbízható?

Röpködnek az asztal fölött a különböző étkezési és egyéb tanácsok, diétákról, ételfajtákról, időtartamokról – leginkább a fogyást megcélozva. Ki mit olvasott, látott, hallgatott, ki miket próbált ki vagy alkalmaz éppen most. Van, hogy éppen nincsenek ellentmondó tézisek, ahogy sokszor máskor, de sok-sok részigazság, kiragadott tényezők. Na, és a források…. Bulvárlapok, magukat 3 napos képzés után „szakértőnek” kinevezett influenszerek…

Tudom, hogy a bulvárlapok is hivatkoznak „klinikai vizsgálatokra”, de soha nem linkelnek be valódi tudományos közleményt. Ha utánakerestek, általában egy másik bulvárlap a forrás.

Én meguntam ezt.

Azért maradtam az életmódorvostannál, mert szigorúan bizonyítékokon alapuló (Evidence Based) állításokat és ajánlásokat tesz az életmóddal kapcsolatban. Olyanokat, amiket hiteles, magas minőségű klinikai vizsgálatokkal igazoltak, és beépíthetők a klinikai szakértelembe, vagyis a páciensekkel megbeszélve, gyakorlatban is használhatók.

Miért, nem minden klinikai vizsgálat hiteles?

Gyógyszeripari múltamból adódóan pontosan tudom, hogy a „klinikai vizsgálat” hányféle lehet, és hány tényező határozza meg a jóságát, illetve torzíthatja az eredményét. A vizsgálati alanyok száma, a vizsgált paraméterek és azok köze a vizsgált kérdéshez, az időtartam, az ellenőrizhetőség stb.

Gondolkozz el, ha olyat olvasol, hogy „20 ember evett két hétig X élelmiszert, és Y paraméterük javult, tehát edd te is X-et, mert az jó az egészségednek”.

• Vajon Y paraméter valóban összefügg-e az egészséggel?
• Vajon X élelmiszer valóban az OKA a javulásnak, vagy csak véletlenül együtt jár vele?
• Vajon elég-e két hét és 20 ember, hogy mindenkire érvényes következtetést vonjanak le belőle?
• Vajon hogyan ellenőrizték, hogy az előírt módon ették-e X élelmiszert? Vajon mi mindent ettek és csináltak emellett?

Mi az az „evidence based” orvoslás vagy tanácsadás?

A bizonyítékokon alapuló orvoslásnak (Evidence Based Medicine) 7 szintjét különböztetik meg:

• A legmagasabb szint amikor több magas színvonalú, szigorú előírásoknak megfelelő (randomizált, kontrollált) vizsgálat mutatja az eredményt, vagy ilyenek szisztematikus áttekintése, ahol nagyon alacsony a torzítás lehetősége.
• A legalacsonyabb szint, ha az eredmények egyszerű megfigyelésen vagy szakmai véleményen alapulnak. A szakmai vélemény lehet egy szakértőé vagy egy kutatócsoporté.
• A két szint között vagy a vizsgálatok nem feleltek meg az előírásoknak, vagy nagy volt a torzítás lehetősége – ezek is lehetnek iránymutatóak, de bizonyítottságuk kétségesebb.

Az életmódorvostan magas bizonyítottsági szinten lévő vizsgálatokon alapul. Ezért használom az iránymutatásait.

A lelki tényezők is tudományosan bizonyítottak?

Bizony. Azt is igazolták, több évtizedes vizsgálatokban, hogy a hosszú élettartam és az egészségben eltöltött életidő legfőbb befolyásoló tényezője a támogató társas kapcsolatok megléte.

Az pedig, hogy a stressz károsan hat az egészségre, régóta tudjuk. A krónikus stressz, tehát amikor egymás után jönnek a frusztráló helyzetek, és nem tudunk megbirkózni velük, tehát soha nem nyugszik meg a szervezetünk, hosszútávon komoly betegségeket okoz. Most már azt is tudjuk, hogy mi történik ilyenkor a szervezetünkben, hogyan borul fel a természetes, egészséges működés. És, mivel egyre több támadás éri lelki egyensúlyunkat, MUSZÁJ megtanulnunk, hogyan kezeljük ezeket, hogyan térjünk vissza a nyugalomba.

Utóirat

Őszintén megmondom, hogy mivel több évtizedes pozitív tapasztalatom van más – nem nyugati orvoslásból ismert – gyógymódokkal (homeopátia, gyógynövények, illóolajok, kínai orvoslás stb.) én magam ezeket is szeretem használni. Szerintem a természetgyógyászat és a nyugati orvoslás kiegészíti egymást, ahogy szerencsére már egyre több orvos tudja és alkalmazza ezt a tudást. Az életmódorvoslás ajánlásai nem mondanak ellent az alternatív  gyógymódok megállapításainak, csak más nézőpontból közelítenek az egészséghez és az emberi szervezet működéséhez.