Személyes (küldetés)
Ahogy közeledtem a 60. életévemhez, a korosztályomhoz tartozó barátok és ismerősök körében furcsa kór ütötte fel a fejét.
Egyre-másra emlegették, hogy meglepte őket az elégedetlenség érzése. Semmi okuk nincs erre, de mégis rosszul érzik magukat a bőrükben.
Szakmailag sikeresek, családjuk rendben, felnőtt gyerekeik boldogulnak, anyagilag stabil a helyzetük, a hobbijuknak is tudnak élni, és mégis, így 60 körül elégedetlenek az életükkel.
Mire panaszkodik 60-as korosztály?
- A hivatásuk egyre kevésbé lelkesítik őket, vagy
- nem bírják a tempót, amit a munkahelyük elvárna, ráadásul
- nem is látják már értelmét a nagy hajtásnak.
- Kisebb-nagyobb betegségeik vannak, de el tudják fogadni, ezzel együtt tudnak élni, mégis
- azt érzik, hogy „valami nincs rendben”.
- „Nem vagyok önmagam mostanában.” – mondják.
Ez különösen azért fájó, mert hamarosan nyugdíjba mennek, és aggódnak, mihez fognak kezdeni az életükkel?
Van, akit ez az elégedetlenség arra indított, hogy magába forduljon, kevesebbet járjon társaságba, holott a társaság lelke volt.
Vannak, akik azon kapják magukat, hogy ingerültek, türelmetlenek.
Vannak régen lelkes és motivált vezetők, akik ma már semmi ambíciót nem éreznek, és legszívesebben kiszállnának a mókuskerékből.
És szerencsére vannak, akik segítséget keresnek, hogy megfejtsék elégedetlenségük okát.
Sokat beszélgettem velük. Rájöttem, hogy – bár természetes – az ebben a korban fellépő élettel való elégedetlenségről kevés szó esik.
Akik nyugdíj felé közelednek – hivatásuk abbahagyását tervezgetik. Közülük sokan évtizedeken át építették karrierjüket, életük fontos része volt a munkájuk. Álmodoztak már arról, hogy mi lesz, ha nyugdíjba mennek, de mégsem örülnek neki igazán, mert tudják, hogy ez veszteségekkel is fog járni: életük talán központi szerepe hiányozni fog nekik.
Segítő szakemberként nekik szeretnék segíteni, hogy a hátralévő, nagyon fontos életszakaszt tartalmasan, boldogan éljék meg.
Tárgyilagos (képzettségek)
Okleveles vegyészmérnökként végeztem 1982-ben, majd tudományos kutatói éveim után egyetemi doktori címet szereztem szerves kémiából 1989-ben.
Gyógyszeriparban töltött 17 év vezetői munka, és egy kiégés után váltottam hivatást, 2008-ban.
Ezután szervezetfejlesztőként, trénerként és coachként dolgoztam, folyamatosan képezve magam. Dolgoztam kis, közepes és nagyvállalatokban, a verseny- és a közszférában is. Tréningeket tartottam, szervezeti diagnózisokat készítettem, facilitáltam műhelymunkákat, végzek egyéni és teamcoachingot is. Önkéntesként tevékenykedtem több civil szervezetben.
Az évek alatt számtalan emberi sorsot, problémát ismertem meg, ez indított arra, hogy szervezetek felől az emberek egyéni támogatása felé forduljak. Személyközpontú tanácsadó lettem, majd, már nyugdíjasként Mentálhigiénés segítő szakember, majd Gyászfeldolgozás Módszer® Specialista. Bach virágterápiás konzultációval is foglalkozom. Ez a módszertani sokszínűség lehetővé teszi, hogy minden klienssel saját, hozzáillő segítő folyamatot vezessek.
A segítő hivatáshoz szükséges képzéseim:
Trénerképzés (Dr. Barlai Róbert, 330 óra)
Business és management coach képzés (Dr. Bodó Péter, 234 óra)
Személyközpontú terapeuta és tanácsadó képzés (Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület , 300 óra)
Humanisztikus Asztrológia iskola (5 éves tanácsadó képzés)
Asztrológiai iskola (Kiss J. Zsolt, 5 éves képzés)
Bach virágterápiás tanácsadó képzés (Dr. Bach Centre, 80 óra)
Mentálhigiénés segítő szakember képzés (Károli Gáspár Református Egyetem)
Gyászfeldolgozás Módszer® Specialista képzés (Gyászfeldolgozás Módszer® Magyarország Központ)
Módszertani továbbképzések:
A szervezetfejlesztési tanácsadás tartalma és módszerei (Concordia)
Appreciative Inquiry a szervezetfejlesztésben és a coachingban (Dr. Bodó Péter)
Moderátor képzés (Wieland Akadémia)
Vizuális facilitátor képzés (Wieland Akadémia)
ARPe teszt tanácsadó képzés (FLOW)
Action Learning team coach képzés (Gestalt Coaching Center)
Szakmai szervezeti tagságok:
Magyarországi Coachszervezetek Szövetsége