Személyes (küldetés)
Ahogy közeledtem a 60. életévemhez, a korosztályomhoz tartozó barátok és ismerősök körében furcsa kór ütötte fel a fejét.
Egyre-másra emlegették, hogy meglepte őket az elégedetlenség érzése. Semmi okuk nincs erre, de mégis rosszul érzik magukat a bőrükben.
Szakmailag sikeresek, családjuk rendben, felnőtt gyerekeik boldogulnak, anyagilag stabil a helyzetük, a hobbijuknak is tudnak élni, és mégis, így 60 körül elégedetlenek az életükkel.
- A hivatásuk egyre kevésbé lelkesítik őket, vagy
- nem bírják a tempót, amit a munkahelyük elvárna, ráadásul
- nem is látják már értelmét a nagy hajtásnak.
- Kisebb-nagyobb betegségeik vannak, de el tudják fogadni, ezzel együtt tudnak élni, mégis
- azt érzik, hogy „valami nincs rendben”.
- „Nem vagyok önmagam mostanában.” – mondják.
Van, akit ez az elégedetlenség arra indított, hogy magába forduljon, kevesebbet járjon társaságba, holott a társaság lelke volt.
Vannak, akik azon kapják magukat, hogy ingerültek, türelmetlenek.
Vannak régen lelkes és motivált vezetők, akik ma már semmi ambíciót nem éreznek, és legszívesebben kiszállnának a mókuskerékből.
És szerencsére vannak, akik segítséget keresnek, hogy megfejtsék elégedetlenségük okát.
Sokat beszélgettem velük. Rájöttem, hogy – bár természetes – az ebben a korban fellépő élettel való elégedetlenségről kevés szó esik.
Hasonló nyugtalanság lepi meg azokat, akik nyugdíj felé közelednek – hivatásuk abbahagyását tervezgetik. Közülük sokan évtizedeken át építették karrierjüket, életük fontos része volt a munkájuk. Álmodoztak már arról, hogy mi lesz, ha nyugdíjba mennek, de mégsem örülnek neki igazán, mert tudják, hogy ez veszteségekkel is fog járni: életük talán központi szerepe hiányozni fog nekik.
Coachként nekik szeretnék segíteni, hogy a hátralévő, nagyon fontos életszakaszt tartalmasan, boldogan éljék meg. Tapasztalatból tudom, hogy lehetséges átfordítani az elégedetlenséget, a veszteséget reménnyé , energiává és tervekké.
Tárgyilagos (képzettségek)
Okleveles vegyészmérnökként végeztem 1982-ben, majd tudományos kutatói éveim után egyetemi doktori címet szereztem szerves kémiából 1989-ben.
Gyógyszeriparban töltött 17 év vezetői munka, és egy kiégés után váltottam hivatást, 2008-ban.
Azóta szervezetfejlesztőként, trénerként és coachként dolgozom, folyamatosan képezve magam. Dolgozom kis, közepes és nagyvállalatokban, a verseny- és a közszférában is. Főleg tréningeket tartok, de készítek szervezeti diagnózisokat, facilitálok műhelymunkákat, végzek egyéni és teamcoachingot is. Önkéntesként tevékenykedem az PAF – Az Emberibb Egészségügyért Alapítványnál.

A segítő hivatáshoz szükséges képzéseim:
Trénerképzés (Dr. Barlai Róbert, 330 óra)
Business és management coach képzés (Dr. Bodó Péter, 234 óra)
Személyközpontú terapeuta és tanácsadó képzés (Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület , 300 óra)
Humanisztikus Asztrológia iskola (5 éves tanácsadó képzés)
Asztrológiai iskola (Kiss J. Zsolt, 5 éves képzés)
Bach virágterápiás tanácsadó képzés (Dr. Bach Centre, 80 óra)
folyamatban: Mentálhigiénés segítő szakember képzés (Károli Gáspár Református Egyetem)
Módszertani továbbképzések:
A szervezetfejlesztési tanácsadás tartalma és módszerei (Concordia)
Appreciative Inquiry a szervezetfejlesztésben és a coachingban (Dr. Bodó Péter)
Moderátor képzés (Wieland Akadémia)
Vizuális facilitátor képzés (Wieland Akadémia)
ARPe teszt tanácsadó képzés (FLOW)
Action Learning team coach képzés (Gestalt Coaching Center)
Szakmai szervezeti tagságok:
Magyarországi Coachszervezetek Szövetsége
Európai Coaching Szövetség (ECA) Coaching Pool