Itthon maradunk. Időt kaptunk szemlélődni, befelé figyelni, olvasni, filmeket nézni, elgondolkodni rajtuk. Néhány témába vágó filmet és könyvet gyűjtöttem össze, amivel tölthetjük az időt, a home office munkák elvégzése meg a nagytakarítás után.

Első ajánlatom két kedvenc filmem: a Keleti Nyugalom – Marigold Hotel és folytatása A második Marigold Hotel. Imádom mindkettőt. A történet, az emberi karakterek és sorsok, az idős színészek, és persze India, mint helyszín.

Aztán itt van A kezdő. Ezt is láttam vagy háromszor. Generációk együttélése egy fiatalos munkahelyen – tanulás egymástól, egymásról. Kiderülhet, hogy mi, „öregek” is jók vagyunk valamire, valamiben.

Parádés szereposztás és jó téma: Az Aranytó. Három generáció – vajon kik vannak közelebb egymáshoz?

Valami magyar, amit az idősebbek ismerhetnek: Mici néni két élete. Fiatalabbaknak expedíció a múltba.

Ajánlották, nem láttam még, de most végig fogom nézni őket: Állj, vagy lő a mamám!, (Silvester Stallone)  Százkarátos szerelem,  (Pierce Brosnan és Emma Thompson – már csak miatta is érdemes)  Vén rókák. (Morgan Freeman, Michael Caine, Alan Arkin).

Az olvasnivalók, amiket ajánlok, nem könnyű olvasmányok, hanem kicsit tudományosabbak, elmélyülősebbek. Az idős korról, öregedésről szólnak, elgondolkodtatnak. (Egyben bepillantást kaptok abba is, miket szoktam olvasni.)

  • Marianne Williamson: A csodák kora. Nagyon régen olvastam, talán az első impulzus volt, ami ráébresztett, hogy én is leszek középkorú, sőt, meg fogok öregedni… Ugyanakkor mázlim volt, mert rögtön egy olyan üzenet érkezett el hozzám, ami a változást pozitívnak mutatta be, lehetőségként, „új születés”-ként. Főleg nőknek szól.
  • Irvin D. Yalom: Üton önmagamhoz. Egy pszichoterapeuta visszatekint az életére, egyben minta arra, hogy érdemes ezt megtennünk, Imádom Yalom könyveit, többször olvasom, lapozgatom őket, rengeteget tanulok belőlük. És itt egy másik:
  • Szemben a Nappal – A haláltól való rettegés legyőzése. „Amint szembe nézünk saját halandóságunkkal – állítja dr. Yalom –, rádöbbenünk, hogy semmi sem fontosabb az életben, mint a szeretteinkkel való őszinte párbeszéd, és a személyes kiteljesedésünk érdekében vállalt kockáztatás.”
  • Jean Shinoda Bolen: A bennünk élő idősödő istennők. Egy régebbi nőnapi posztomban írtam a bennünk élő istennőkről. Hát, ők is megöregszenek egyszer. És mindegyiküknek megvan a maga életvégi feladata. Sajnos, a bennünk élő istenek öregkori változatát nem írta meg Bolen, de van róluk szó a Bennünk élő istenek-ben. Férfiaknak ajánlom.
  • Jung-ot szeretőknek: James Hollis: Az élet második fele. „Általában negyven-hatvan éves kor között bekövetkezik egy „lélektani perspektívaváltás” azáltal, hogy végigtekintünk addigi életünkön, számot vetünk eredményeinkkel és kudarcainkkal.  …. Az élet második fele az aratás ideje, és a magvetésé is, mert autentikus belső lényünk csak az életközéptől kezdve tud igazán felszabadulni és kibontakozni.”)
  • Boldizsár Ildikó: Mesék boldog öregekről. Nemrég vettem, éppen csak beleolvasgattam. Annyira nem ragadott meg, de lehet, hogy valamelyikőtöknek éppen ez kell most.
  • Daniela Mari: Az aktív időskor művészete. Kutatómunka összegzése, de olvasmányos. Inspirált egy poszt írására.
  • Verena Kast: Ami igazán számít, az a megélt élet. A visszapillantás ereje. „…azok az embertársaink, akik képesek életükre nyugodtan, aprólékosan és elfogulatlanul visszatekinteni, határozottabbak, pozitív beállítottságúak lesznek. Akik újragondolják a sikereiket, a tévedéseiket, döntéseiket és átélt fájdalmaikat vagy örömeiket, nagyon sokszor meglepetve döbbennek rá arra, hogy tulajdonképpen elég jól helytálltak, jól tudták viselni még a nehezebb időkben megélteket is.”

Jó olvasást, filmnézést kívánok!