Az idős Nő ünneplése

Nőnap alkalmából már régebben is írtam a bennünk élő istennőkről, hogy felhívjam a figyelmet, milyen sokfélék vagyunk, milyen változatos formában élhetjük meg női sorsunkat. Jó lenne, ha legalább Nőnapon felidéznénk magunkban minden női archetípust, és meg is ünnepelnénk őket!

Nem csak a sokszínűség,  ami figyelmet érdemel, hanem a női lét három szakasza is: a fiatal nő (lány), az érett nő (anya) és a bölcs nő (idős asszony). Mi lenne, ha az idei Nőnapon megünnepelnénk a harmadik életszakaszban lévő nőket?

Most, 60 körül, itt az ideje, hogy azokat a bennünk élő istennőket ismerjük meg, akik idős korban bukkannak elő. Sokan örömmel fedezzük fel, hogy még fiatalnak érezzük magunkat, tele vagyunk vitalitással – ugyanakkor  a társadalom szemében kezdünk láthatatlanná válni. Néhányan talán sejtjük, hogy olyan életszakaszba érkeztünk, amikor levethetjük az elvárásokat, és valóban önmagunkká válhatunk. Lehetőségeinket tudatosíthatjuk, ha felfedezzük az ebben az időszakban erőre kapó istennő archetípusokat. 

Bölcsesség

A mitológiákban és a kollektív tudattalanban a bölcsesség nőnemű, gyakran istennőkhöz köthető – bár nem mindig ölt testet, nem látható. Ők a görög mitológiában Métisz, a Bibliában Szófia (elvont fogalomként), a zsidó Shekinah, a kelta Cerridwen, Hekaté és Hesztia.

Métisz bölcsessége praktikus, bölcs és ügyes cselekvésben nyilvánul meg. Ötvözi az intuíciót, az intellektust és a tapasztalatait Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, lazítania kell az előző, aktív életmódján, szakítani a patriarkális gondolkodásmóddal, és elfogadni, hogy nem a férfilogika az egyetlen helyes gondolkodási mód.

Hékáté az útelágazások istennője volt – átlátja a múlt, jelen, jövő közötti kapcsolatokat, ezért segít nekünk a jelentősebb átmeneteknél. Amikor harmadik életszakaszunkba érkezünk, segít lassítani, elengedni, amire már nincs szükségünk. túlélni a nehéz időszakokat, és türelmesen megvárni, amíg kialakul valami új.

Hesztia személytelen, láthatatlan, de nagyon fontos istennő volt a görög mitológiában: a ház közepén álló szent tűz őrzője.  Archetípusként a pszichénk középpontja, a lényeglátás jellemzi. Önmagában is teljes, békés lelkű, nincs szüksége arra, hogy mások elismerését vagy szeretetét hajszolja. Ha egy nő önmagában is teljesnek érzi magát, akkor független mások véleményétől, az önmaga által fontosnak tartott dolgokkal foglalkozik – ezt pedig egyre könnyebb megtenni, amikor idősödünk.

Felháborodás

Jöjjenek az átváltoztató harag istennői: az egyiptomi Szahmet és és a hindu Kali-Ma. Ők akkor aktivizálódnak, amikor azt érezzük, hogy ami sok, az sok, és cselekednünk kell. Harmadik életszakaszukban a nők hajlamosak radikálisabbá válni. Szembenéznek az igazságtalansággal és felvállalják a dühüket. Véget vetnek régóta rossz kapcsolataiknak, saját kezükbe veszik ügyeik intézését, vagy védelmére kelnek a kiszolgáltatottaknak, elszántan harcolnak a dolgok jobbra fordításáért. Ahhoz, hogy fel tudjunk lépni a kiszolgáltatottsággal szemben, oroszlánszívűnek kell lenni: bátornak, empatikusnak, dühösnek, valamint kellő önuralommal kell rendelkeznünk. Ezt egyre könnyebben tudjuk megtenni, ahogy idősödünk. Azonban ha bölcsességünk nem tartja kordában a felébredt pusztító szenvedélyünket, gonosz öregasszonyokká válhatunk.

Jókedv

A jókedv istennői vannak jelen, amikor idős nőként jól érezzük magunkat együtt, és rengeteget nevetünk – ezzel is erősítjük egymást és elviselhetővé tesszük a fájdalmas dolgokat, amik történnek velünk. Az alpári és tiszteletlen Baubó a görög mitológiában csak egy jelentéktelen idős asszony volt, de szoknyája fellibbentésével megnevettette Démétért, aki elrabolt lánya miatt bánkódott.

Japánban Uzume, a tánc és a jókedv istennője viccekkel és ő is szoknyája felemelésével derítette vidámságra a gyászoló Nap Istennőt – így tért vissza a fény és az élet a Földre.

Amikor összegyűlünk, és együtt nevetünk, sokszor alpári, obszén vicceket mesélünk, vagy gúnyolódunk. Ez felszabadító és közösséget teremtő humor, enyhíti a feszültségeinket és örömet okoz, jókedvre derít.

Együttérzés

Az élettapasztalattal együtt fejlődhet együttérzésre való képességünk is. Empátiával meghallgatunk másokat, és szeretnénk enyhíteni a másik szenvedését – ez az együttérzés.

Kuan Yin istennőt Kínában, Koreában és Japánban tisztelték, neve azt jelenti: “Aki meghallgatja a világ jajszavát”. Mitológiai értelemben nem istennő, ahogy a hozzá hasonlatos Szűz Mária sem, mégis imádkoznak hozzájuk, mint szentekhez. Sok idősebb nő érezheti ezt, hogy a korral csökken ítélkezésre való hajlamuk, elfogadóbbak másokkal szemben, és ami még fontosabb: magukkal szemben is együttérzőbbek lesznek.

 

Idős asszonyok

“Az időskori archetípusok lehetőséget nyújtanak a fejlődésre, azon nők esetében, akik időskorba lépve továbbfejlődnek lelkileg és pszichológiai szempontból. Az együttérzés alapvetően fontos, mert nélküle a többi archetípus sem tud kiteljesedni azzá, ami benne rejlik. A bölcsesség és összes fajtája az együttérzés bölcsességévé válik. A felháborodás igazságot követel, de a felháborodás az együttérzéssel irgalmas igazsággá válik. Ha az együttérzés jelen van, a jókedv nevetése és humora sosem kegyetlen. Az együttérzés enyhíti a szenvedést, a sajátunkat és másokét is.

Az együttérzés olyan szeretet, ami sosem akar birtokolni, nem kell viszonozni, és nem méricskél: minél többet adunk belőle, annál több marad.”

A Nőnapon ünnepeljük tehát a bölcs, humoros, együttérző idősödő nőket!

 

 

Inspiráló forrás és idézet: Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő idősödő istennők

A fotón Kuan Yin, forrás: Tan kapuja Buddhista Főiskola honlapja