Hogyan hat?

A coaching hatótényezői:

  • a coach személyisége,
  • a professzionális beszélgetésvezetés, és
  • a coach-kliens kapcsolat.

A coachingban több iskola van, különbözőképpen dolgozhatunk, segítő beszélgetéseink során különböző eszközöket használhatunk – vagy nem használunk egyáltalán -, de ez a három dolog mindig a legfontosabb. Én a Rogers-i személyközpontú szemléletet tartom magaménak. Rogers szerint a segítő kapcsolatban, tanácsadásban 3 tényező megléte szükséges a fejlődést elősegítő légkör megteremtéséhez: a tanácsadó

  • hiteles (kongruens) legyen,
  • feltétel nélküli pozitív figyelmet és teljes elfogadást tanúsítson,
  • mély empátiás megértést érezzen és fejezzen ki.

A segítő beszélgetések

A segítő beszélgetés arra épít, hogy két szakértő találkozik: a kliens saját életének, a coach pedig a segítő kapcsolat szakértője. Abban hiszünk, hogy a kliens rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, amelyek segítik problémája megoldásában, amennyiben egy segítő kapcsolatban átéli a feltétel nélküli elfogadást, az empátiás figyelmet és visszajelzéseket kap önmagáról.

A coaching professzionális segítő beszélgetések sorozata. A segítő beszélgetés egy speciális kommunikáció. Azért azt legtöbben tudjuk, és ki is használjuk, hogy ha megosztjuk valakivel azt, ami a szívünket nyomja, akkor megkönnyebbülünk. Jól esik kimondani, hasznos szavakba önteni, megfogalmazni a bennünk kavargó gondolatokat és érzéseket. Tisztul a kép, csitulnak az indulatok, felcsillan a megoldás reménye. Ha szerencsénk van, beszélgetőpartnerünk figyel is ránk, empatikus, és őszinték lehetünk vele, de ez nem professzionális segítő beszélgetés.

A segítő beszélgetés abban különbözik a baráti beszélgetéstől, hogy ítélkezés, moralizálás, tanácsadás, a probléma bagatellizálása, vagy a beszélő nyugtatgatása nélkül, a kliens személyét, érzéseit és élményeit feltétel nélkül elfogadjuk, csak rá figyelünk, és hitelesen – önmagunkat őszintén adva – viselkedünk vele.

Arra törekszünk, hogy a kliens biztonságban érezze magát, hiszen csak így tud őszinte lenni, visszajelzést fogadni, az önmagába nézést elmélyíteni. A segítő beszélgetés során a kliens maga határozza meg a témát, a beszélgetés ütemét, mélységét. Sokszor már önmagában ez az odafigyelés segíti a klienst, hogy jobban értse önmagát, az érzéseit, enyhüljön a szorongása, frissüljön a gondolkodása, elinduljon a megoldás felé.

A professzionális segítő beszélgetéshez hozzátartozik, hogy keretei vannak, mindkét fél elköteleződésén alapul, tisztázott a folyamat, és természetesen a segítő (coach) részéről a teljes titoktartás.

A coaching nem pszichoterápia

A coach nem folytat terápiát: nem dolgozik súlyos személyiségbeli elakadásokkal, személyiségzavarokkal, pszichés betegségekkel küzdő emberekkel. Ha ilyesmit tapasztalunk, kliensünket pszichoterapeutához irányítjuk.

A coaching abban is különbözik a pszichológusok segítő beszélgetéseitől, hogy nem törekszünk a múlt, a múltbéli hatások teljes feltárására, hanem a jelen tisztább, reálisabb megfogalmazása után a jövő felé irányítjuk a fókuszt. Célokat fogalmaztatunk meg a klienssel, akcióterveket, és cselekvésre bátorítjuk. Segítő beszélgetéseink során olyan „gyakorlatokat” csináltatunk vele, olyan „házi feladatokat” adunk neki, ami segít a gondolkodásbeli akadályokat lebontani, akaratát megerősíteni, és ezáltal előrevivő lépéseket megtenni.