Tulajdonképpen ennek az esszencia-csoportnak a teljes neve, amit Bach doktor adott neki: „A jelen történései iránti érdektelenség”. Olvasva a szerek leírásait, elsőre talán nem találjuk meg bennük ezt a közös lényeget, olyan sokféle lelkiállapotot írnak le. Bármilyen tünetekben is nyilvánul meg, végül mindegyiknek az van a hátterében, hogy a kliens valamiért „nincs a jelenben”, nem tudatos afelől, ami történik vele a valóságban. Nincs is ezzel baj, ha rövid ideig tart: valaki álmodozik, fantáziákat szó, kicsit nosztalgiázik, vagy éppen ki van fáradva, semmihez nincs kedve. Akkor érdemes a szerek segítségét kérni, ha ez az állapot sokáig tart, és akadályozza a kliens boldogulását az életben. Ha végigolvassuk a szerek leírásait, ráismerhetünk több olyan lelkiállapotra, ami előfordul 60 éves korunk körül.
Melyek ezek a lelkiállapotok?
A Clematis (Erdei iszalag)
állapotot az jellemzi, hogy az illető mindig egy álomvilágban él: a jövőről fantáziál, elképzeli, mi lesz majd, ha….., légvárakat épít. Egy boldogabb jövőt képzel el, amikor MAJD valóra váltja az álmaikat. Színes belső világa kreativitással párosulva, művésszé formálhatja. A jelenben figyelmetlen, szétszórt lehet, vagy unatkozik. Lehet, hogy belemenekül valamibe, ami elviszi őt az unalmas jelenből: sorozatnézésbe, szerencsejátékba, számítógépes játékokba. A szer hatására javulhat a jelenre való odafigyelése, a megélt pillanatok értékelése. Pozitív állapotban meg tudja élni kreativitását, és meg is valósíthatja, amiről álmodozott.
A Honeysuckle (Jerikói lonc)
állapotban lévő ember a múltban él: nosztalgiázik, folyamatosan a „régi szép idők”-re gondol. Mert csak azok az múltbéli idők voltak szépek, csak azzal a partnerrel volt boldog, csak a régről itt maradt tárgyak szépek, hiszen azok emlékeztetik, milyen boldog volt egykoron. Sem emlékektől, sem tárgyaktól nem tud megválni. Ezzel sincs semmi baj, amíg ez nem akadályozza abban, hogy észrevegye: a változások is tudnak szépet, jót hozni az életbe, és az is jelentőségteljes, ami itt és most történik. Számára a szokottnál nehezebb a veszteségek elfogadása, gyásza, honvágya sokáig tarthat. Az esszencia hatására a kliens harmonikus kapcsolatba hozza a múltat a jelennel és a jövővel. Behozza a jelenbe, ami szükséges, de észreveszi, hogy a boldogság elérhető most és a jövőben is.
A White Chestnut (Fehérvirágú vadgesztenye)
az egyik leggyakrabban előforduló állapot az én praxisomban. Szinte mindenki ismeri azt az állapotot, amikor a gondolatai kontrollálhatatlanul, körbe-körbe járnak, de nem jutnak semmiféle eredményre. Improduktív gondolatok, szüntelen belső monológok, amelyek néha éjszaka sem hagynak aludni. Napközben pedig azzal járnak, hogy amíg ezekkel vagyunk elfoglalva, képtelenek vagyunk figyelni arra, ami éppen történik, vagy amire éppen fókuszálnunk kellene. Ez nagyon fárasztó. A szer lecsendesíti ezeket a gondolatokat, pihenteti az elmét, megjavítja a koncentrációt, és képessé tesz hogy előrébb jussunk a problémák megoldásában.
A Chestnut Bud (Vadgesztenyerügy)
állapot tartós lehet, akár annyira jellemző, hogy mások is felismerik. Az illető olyan értelemben nincs a jelenben, hogy nem figyel oda arra, ami vele történik. Nem mélyül el a tapasztalataiban, nem vonja le a tanulságokat, nem szán időt arra, hogy elemezze, ami vele történt. Ennek eredményeképpen újra és újra hasonló helyzetekbe keveredik – ez a „velem mindig ilyesmi történik” állapot. A helyzetek bár különböző életterületen vagy különböző konkrét formában ismétlődnek, a lényeg, a minta ugyanaz mindegyikben. A szer hatására a kliens lassítani tud a tempóján, ahelyett, hogy rögtön továbblépne, időt szakít a helyzet elemzésére, feldolgozására, megtanulja az élet leckéit, és lassan megszülethet benne egy bölcsesség, ami később segít előre felismerni a problematikus helyzeteket.
Az Olive (Olajfa)
virágából készült esszencia akkor lehet szükséges, ha valaki azért tud nehezen a hétköznapokban működni, mert testileg-lelkileg kifáradt, kimerültek az energiatartalékai. Érdektelenné válik, legszívesebben mindig aludna. Nehezen birkózik meg a mindennapi feladatokkal. Ezzel együtt járhat az, hogy szomorú, lehangolt lesz, visszahúzódóvá válik, hiszen szeretné maradék energiáját megőrizni. Belekerülhetünk ebbe az állapotba egy nehezebb, munkával terhes időszak után, amikor sokáig volt szükségünk extra erőfeszítésre. A szer segíti a pihenést, a regenerálódást, az energiatartalékok feltöltését, illetve az energiák jó beosztását, lendületet ad.
A Mustard (Vadrepce)
állapotra jellemző, hogy különösebb indok (történés) nélkül rosszkedvűek, búskomorak leszünk, motiválatlanság, érdektelenség lesz úrrá rajtunk, nem tudunk örülni semminek, nem akarunk részt venni, kapcsolódni a külvilághoz. Ezzel sincs semmi baj, amíg rövid ideig tart, majd magától visszajön az életkedvünk. A hangulatingadozás természetes (baj lenne letagadni és nem tudomásul venni). A szerre akkor van szükség, amikor ez az állapot sokáig tart, és tartósan megakadályozza, hogy éljük az életünket, haladjunk, örömmel vegyünk részt az életben. Az esszencia – tudatos törekvés mellett – segít kijönni ebből az állapotból, kialakítani egy belső derűt, optimizmust, segít újra megtalálni a kapcsolatot másokkal, jó élményekkel.
A Wild Rose (Vadrózsa)
az apátia, a teljes feladás, lemondás állapota. Energiahiány, fásultság, üresség-érzés jellemző. Az illető csak hagyja, hogy történjenek vele a dolgok, sodródik, nem képes kézbe venni az életét. Ilyen állapot lehet, amikor valaki beteg lesz, de nem keresi aktívan a gyógyulás lehetőségét, hanem beletörődik a sorsába, mondván, „ezzel már csak együtt kell élni”. Ugyan ez feloldja a megoldáskeresés feszültségét, de az illetőre és életére káros. A szer segít érdeklődőbbé kezdeményezőbbé válni. Feloldja a tompaságot, növeli az életerőt, segíti a klienst abban, hogy kezébe vegye a sorsát, és lépéseket tegyen.